Méregtelenítés, böjtölés
AHOVÁ PISZKÍTUNK, OTT TAKARÍTANI IS KELL
Semmilyen diétának és fogyókúrának nem vagy híve! Annál inkább táplálkozásunk módosításában és szervezetünk tisztításában. Gondoljunk csak bele...a kúrát egy idő után abbahagyjuk és ha visszatérünk a régi táplálkozási szokásainkhoz, akkor nem sokra mentünk!
A fogyókúra és a böjt ugyanis nem "méregtelenítés", ahogyan sokan nevezik, hanem a szervezet tehermentesítése, az emésztőrendszer kímélése és a salakanyagok gyorsabb kiürülésének elősegítése.
A táplálkozás módosítása nem járhat éhezéssel és sóvárgással, hisz finom és tápláló étkeket adunk testünknek. Fontos, hogy táplálót, hisz sok mindent beviszünk szervezetünkbe, amik csupán ballasztanyagként eltelítenek. Azok pedig a felhalmozódás által blokkokat, elzáródásokat és lerakódásokat okoznak.
Mit gondolunk, mitől alakulnak ki a krónikus tünetek?! A 10-20-30 év alatt lerakódott méreganyagok "kikezdik" szervezetünket és a kialakult tápanyag hiányállapotok már önmagukban is betegséghez vezetnek. A felhalmozódott toxikus anyagok pedig csak segítik az egészségromlást.
Minél fiatalabb korban megtanuljuk az egészséges táplálkozást, annál többet tehetünk magunkért idősödő korunkig, hogy a betegségek NE alakuljanak ki.
Gyermekeinket már 1 éves kortól támogassuk egészségvédő táplálkozással, hogy elkerüljék a "modern betegségek" kialakulását.
Mai világunkban már lehetetlen teljesen tiszta, egészséges ételeket fogyasztani. Éppen ezért fontos, hogy a szervezet tisztítását is iktassuk be, mert ahová piszkítunk, ott takarítani is kell!
Ezt érdemes elolvasni....idézet egy cikkből:
"A kutatásokkal alátámasztott tény azonban az, hogy 20 és 60 éves korunk között anyagcserénk nem lassul, szinte semmit nem változik, egészen a 60‑as éveinkig messzemenően állandó.
Ez jó hír a 45–65 év közötti, középkorúnak tekintett korosztály számára, akik félnek az elhízástól. Ám azt is jelenti, hogy más magyarázatot kell keresniük a szaporodó zsírpárnákra. De mégis mit?
Izom kontra zsír
A legfontosabb változás, hogy csökken az izomtömeg. Fiatal felnőttek esetében a szikár izomtömeg a teljes testsúly kb. felét teszi ki, ez 75 éves korunkra a negyedére csökken. Mivel az izmok több energiát égetnek el, mint a zsír, a változatlan étrend mellett keletkező energiafelesleg zsírfelhalmozódáshoz vezet.
Az izomvesztéshez egy sor korral járó változás kapcsolódik, például
szervezetünk már nem képes úgy regenerálni az izomszöveteket, mint korábban;
jellemzően csökken a fizikai aktivitásunk;
az izomtömeg növeléséhez idősebb korban több edzés (például súlyzózás) szükséges.
A hízás következményei
A középkorúak elhízása nem kitaláció. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a nők 40–60 között átlagosan évi 0,7 kilót híznak – fajtól, etnikumtól és kiindulási testsúlytól függetlenül. Az Egyesült Államokban például évente 300 ezer ember hal meg idő előtt valamilyen elhízáshoz kapcsolható betegségben.
Az is nagy baj, hogy a plusz kilók általában a hastájékra koncentrálódnak. A hasi szerveket körülvevő zsigeri háj különösen aktív sejtekből áll, melyek
hormonok módosítására képes jelzéseket bocsátanak ki,
rontják az inzulinérzékenységet,
citokin fehérjéket pumpálnak a szervezetbe, melyek károsítják az immunrendszert és gyulladást okoznak.
A túl sok zsigeri háj jelentősen megnöveli a krónikus betegségek, a 2‑es típusú cukorbetegség, a szív‑ és érrendszeri betegségek, a rák és a szívroham kockázatát. Akiknek 10 cm plusz hájjal növekszik a derékkörfogatuk, 11%‑kal nagyobb eséllyel halnak meg korán, és ez a kockázat a derékkörfogat növekedésével tovább nő.
Azt már tudjuk, hogy ebben az életkorban nem az anyagcsere lassulása a ludas. Tanulmányok igazolják, hogy szervezetünk igyekszik egy szűk tartományon belül szabályozni az anyagcserét, alkalmazkodik a sportoláshoz is, és nagyjából ugyanannyi kalóriát éget el, akár aktív életet élünk, akár nem.
Vannak azonban más dolgok, amik változnak ebben az életszakaszban, ott érdemes keresni a hízás okát.
Mi a helyzet a hormonokkal?
A nőknek több zsírszövet van a bőrük alatt, ám az egyenletesebben oszlik el a testükön, míg a férfiak inkább a hasukra híznak, így jobban ki vannak téve a zsigeri háj felszaporodásának.
Nőknél a menopauza alatt az ösztradiol mennyisége a zsigeri hájrétek növekedésével párhuzamosan csökken. Nem átrendeződésről van szó, hiszen a zsír a test más részein ugyanannyi marad, csak a hasi háj növekszik. Itt nem a zsírsejtek száma növekszik, hanem a meglévők apró, koleszterinnel és zsírokkal teli ballonokká tágulnak. Ennek fő oka a fokozódó ösztrogénhiány, az ösztrogén ugyanis gátolja a zsigeri háj növekedését.
Az ösztrogénszint csökkenése az alvás minőségére is hatással van. A menopauza alatt megnő a depresszió és a szorongás kockázata, emellett a hőhullámok is álmatlanságot okozhatnak – ráadásul több altató gyógyszerről ismert, hogy súlygyarapodáshoz vezethet.
Aludjon többet, ha fogyni akar!
A leptin olyan, zsírsejtek által termelt hormon, ami csökkenti az éhségérzetet és hatással van a kalóriaszabályozásra is. A túl kevés alvás kimeríti a szervezet leptintartalékait.
Az alváshiány ráadásul megnöveli a ghrelin nevű "éhséghormon" szintjét is a szervezetben. Az elégtelen alvás más hormonok működését is megzavarhatja, ami ugyancsak zsírtömeg‑növekedéssel és izomtömegvesztéssel járhat.
Az alváshiány kimutathatóan növeli az endokannabinoidok (lipid‑származékok) szintjét a szervezetben, melyek nagy mértékben fokozzák az étvágyat. A jelenség hasonlít a marihuána fogyasztást követő, kannabisz által kiváltott farkaséhségre. A kutatók hangsúlyozzák: a megfelelő mennyiségű alvásnak egyszerűen nincs egészséges alternatívája.
Na és a férfiak?
A középkorú férfiak is érintettek, de kevésbé, mint a nők. Akinek alacsony a tesztoszteronszintje – ami a45 év feletti férfiak kb. 24%‑ára jellemző – nagyobb az esélye az izomtömegvesztésre és az elzsírosodásra. Az alacsony tesztoszteronszint férfiak esetében általában alacsony ösztrogénszinttel is társul, ami hasi háj felhalmozódásához vezethet.
Más hormonok is bűnösök?
Ne feledjük, hogy a testsúlyunk alakulását más hormonok is befolyásolhatják!
Pajzsmirigy‑alulműködés esetében is vezethet súlygyarapodáshoz a hormonhiány.
Ugyanez a helyzet a Cushing‑szindróma esetén, ami a kortizol hormon túltermelődésével jár. Szélsőségesen magas értéke szintén elhízáshoz vezethet.
Szerencsére mindkét betegség megfelelő kezeléssel jól karbantartható.
Az ártalmas stressz
Jelentősen hozzájárul a túlsúly kialakulásához, a zsigeri háj növekedéséhez a mindennapos feszültség, a krónikus stressz. A kortizol nevű stresszhormon akkor termelődik, amikor a szervezet fizikailag vagy mentálisan fenyegetve érzi magát. Azok, akik folyamatos stresszben élnek, túl sokat termelnek ebből a hormonból, ami a kutatások szerint fokozza az étvágyat. Sokan úgy reagálnak a stresszre, hogy többet esznek, gyakran nassolnak, ráadásul egészségtelen ételeket.
Ha elfoglaltságaik mellett nem jut idő a sportra, az még inkább elhízáshoz vezet. Arról nem is beszélve, hogy a krónikus stressz krónikus álmatlanságot is okoz, ami ugyancsak negatív hatással van a testsúlyra.
A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói megvizsgálták, hogyan növekedett az emberek stressz‑szintje az elmúlt évtizedek során. Az eredmény sokkoló volt.
A kutatócsoport megállapította, hogy míg a fiatalabbak és az idősek esetében a stressz szintje nem változott jelentősen az elmúlt 20 évben, addig a középkorúak az újabb vizsgálatban 50%‑kal több negatív emócióról, és 2‑3‑szoros mennyiségű napi stresszről számoltak be, mint a korábbi vizsgálatban.
A kutatók a stresszterhelés ilyen őrületes kiugrását többek között azzal magyarázzák, hogy ma már sokan otthonról dolgoznak, így kevésbé válik el egymástól a munka és a családi élet, mint a korábbi generációknál. Miközben a középkorúak egyszerre viselik gondját gyerekeiknek és szüleiknek, ezzel párhuzamosan olyan sok és egyre növekvő, változó elvárásnak, követelménynek kell egyszerre megfelelniük, ami már súlyosan kihat egészségükre.
Rosszul étkezünk?
A hízás szempontjából azok a kalóriák a fontosak, amiket beviszünk, nem azok, amiket elhasználunk, ahogy korábban hittük. A középkorú emberek étrendjében általában kevés a tudatosság, gyakran hoznak rossz táplálkozási döntéseket.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint a felnőttek 38%‑a elismeri, hogy stresszes állapotban túleszi magát, egészségtelenül táplálkozik. A kutatók azt javasolják, együnk inkább friss ételeket, ne pedig feldolgozottakat – ezek tele vannak cukorral, szénhidráttal."
Forrás: Sara Novak – Battle of the mid‑life bulge. New Scientist 9 March, fordította Czárán Judit.